Tudományos műhelyek tevékenysége:
A megújuló energia termelésének gépészmérnöki és biztonságtechnikai kérdései
A biometrikus eszközök alkalmazhatósága belépési pontoknál tömegtartózkodású épületekben
Vezető kutató: Dr. Horváth Sándor, egyetemi docens
Kutatók: Dr. Czifra Árpád, Barányi István, Gyurecz György
A kutatás időtartama: 1987-től folyamatosan
A kutatás célja:
Műszaki felületek mikrogeometriájának, mikrotopográfiájának vizsgálata, a felületi sajátosságok leírása, modellezése, a felület működésben betöltött szerepének jellemezése Kulcsszavak: mikrogeometria, érdesség, hullámosság, genetikai algoritmus, súrlódás, kopás.
A kutatás témakörei, módszertana:
Kutatócsoportunk a felületi mikrogeometria és mikrotopográfiai feldolgozás-technikájával foglalkozik. Vizsgálatainkhoz a Kar Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézetének Mikrotopográfiai laboratóriuma biztosítja a szükséges méréstechnikai hátteret. A kutatás középpontjában a felületi mikrotopográfiai, mint a működési körülményeket meghatározó tényező áll. A felület mikro- (és nano-) szintű egyenetlenségeinek vizsgálatát különböző aspektusokból végezhetjük el. Munkánk során gyakorlati műszaki alkalmazások vizsgálatán keresztül igyekszünk feltárni a felületi egyenetlenségek mérését és kiértékelését befolyásoló tényezőket, az egyes kiértékelés-technikák érzékenységét, gyakorlati jelentőségét, alkalmazási korlátaikat. Kutatásaink között szerepel:
1. Az érdesség és hullámosság szűréstechnikája.
2. A felületi hullámosság parametrikus jellemzése, a hullámossági paraméterek információtartalma.
3. A mérési körülmények (mintavétel, mérési hossz) hatása különböző érdességmérési módszerekre.
4. Topográfiák érdességcsúcsainak és karcainak, valamint azok geometriai sajátosságainak jellemzése.
5. A motif technika alkalmazási lehetőségei.
6. Fraktálok alkalmazása a mikrogeometriai jellemezésére.
7. Felületek hullámhossz összetevőinek és orientációjának meghatározása.
A felületmodellezés nyújtotta lehetőségek alkalmazásával a sok esetben összetett műszaki felületek helyett bizonyos szempontok szerint strukturált topográfiákon is lehetőségünk nyílik az egyes topográfiai kiértékelési technikák tesztelésére, vizsgálatára. Kutatásaink jelenlegi irány a tribológia területe felé mutat. A kopási és súrlódási folyamatok szorosan kötődnek a felület minőségéhez. Az érdesség és hullámosság vizsgálata terén szerzett szaktudásunkkal kapcsolódunk be külső partnerek tribológiai kutatásaiba, illetve az Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet súrlódásos kopásvizsgáló berendezésén magunk is végzünk kísérleteket.
Eredmények, várható műszaki és gazdasági hatások:
A kiértékeléshez használt módszerek továbbfejlesztésével, új technikák kidolgozásával elsősorban az ipar számára igyekszünk konkrét szakmai ajánlásokat megfogalmazni, a tudomány legújabb eredményeit a gyakorlatba ültetni. Az eredmények hosszútávon a működéshez optimált topográfia tervezési irányelveiként realizálódhatnak.
Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi:
[1] Czifra, Á., Váradi, K., Horváth, S.: Three dimensional asperity analysis of worn surfaces, Meccanica (2008) Vol43, p. 601-609 (IF:0,892)
[2] Horváth, S., Czifra, Á. Palásti, K. B.: Separation of Surface Microtopography Unevenness in 3D, Journal of Machine Manufacturing, Volume XLIX. Issue E2 HU, p. 33-36 (2009)
[3] Gy. Gyurecz: Genetic Algorithm in Removing Local NURBS Surface Irregularities Using Highlight Lines, pp. 1703-1704 ISBN 978-1-60558-131-6, GECCO 2008 Atlanta, GA, USA .
[4] Czifra Á., Horváth S.: Complex Microtopography Analysis in Sliding Friction of Steel-Ferodo Material Pair, (2011) online first, DOI: 10.1007/s11012-010-9422-9, (IF:0,892)
[5] Barányi, I., Czifra, Á.: Különböző megmunkálású felületek vizsgálata amplitúdó sűrűség spektrum (PSD) analízissel, GÉP 2009/10-11, p.7-10
A kutatómunka legjelentősebb publikációi:
[1] Horváth, S.; Palásti KB.: Forschungsergebnisse der Oberflächengeometrie in Ungarn., 4.Internationales DAAAM Symposium, Brno, 1993. pp. 119-120
[2] Czifra, Á., Váradi, K., Palásti K., B.: Analysis of worn surfaces by a slicing method, Internacional Journal of Applied Mechanics and Engineering, 2004/9 p.: 193 – 198.
[3] Gyurec Gy.: Felületi mikrogeometria optimális rekonstrukciója Genetikai Algoritmus alkalmazásával GÉP 2005/9-10 , pp. 67-70 2005 Géptervezők és Termékfejlesztők XXI. Országos Szemináriuma, Miskolc.
[4] Gyurecz Gy.: Genetikai algoritmus (GA) alkalmazhatósága a felületi hullámosság és érdesség rekonstrukciójában, Műszaki szemle - Technical Review, pp. 102-105, ISSN 1454-0746, 2007.
[5] Czifra, Á., Váradi, K., Horváth, S.: Three dimensional asperity analysis of worn surfaces, Meccanica (2008) Vol43, p. 601-609 (IF:0,892)
[6] Horváth, S.: A hullámosság hatása a működési tulajdonságokat leíró paraméterekre, Gép, 2008/10-11 p.48-51
[7] Horváth, S., Gyurecz, Gy.: Műszaki felületek hullámosságának modellezése, Műszaki szemle Technical review, Különszám, 2008. ISSN 1454-0746, p. 165-168
[8] Czifra, Á., Goda, T., Váradi, K., Garbayo, E.: Wide frequency range 3D power spectral density analysis of plunger’s topography of brake system, 12th International Conference on Metrology & Properties of Engineering Surfaces, Rzeszów, Poland, 2009 pp. 377-381 (Best Poster Award)
[9] Horváth S., Czifra Á.: A felületi mikrotopográfia domináns hullámhosszának vizsgálata, OGÉT XVIII. Nemzetközi Gépész Találkozó, Nagybánya, 2010 április 23-25, p. 186-189
[10] Czifra Á., Horváth S.: Complex Microtopography Analysis in Sliding Friction of Steel-Ferodo Material Pair, (2011) online first, DOI: 10.1007/s11012-010-9422-9, (IF:0,892)
Témavezető neve: Dr. habil. Simon Ákos főiskolai tanár, CSc
Vezető kutatók: Dr. habil. Kovács Tibor főiskolai tanár, CSc, Dr. Kiss Sándor PhD, egyetemi docens
A kutatás időtartama: 1999-től folyamatosan
Kulcsszavak: biztonságtechnika, környezetvédelem, vagyonvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, őrzés védelem, ország védelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, ország védelem, közlekedésbiztonság
A kutatási tevékenység és célkitűzései:
A biztonságtechnika eredményeinek bevezetése és alkalmazása a nemzetvédelem terén. A biztonságtechnikai szakemberek képzésének beindítása a honvédelmi ágazatban, a képzés továbbfejlesztésének lehetőségei. Az egyes részterületek kutatása a NATO igények alapján.
Eddigi eredmények:
A biztonságtechnikai mérnök (tiszt) képzés, a levelező és másoddiplomás biztonságtechnikai mérnökképzés alapdokumentumainak kidolgozása, és a képzés beindítása a ZMNE-n. Alap és középfokú tűzvédelmi tanfolyamok képzési dokumentumainak kidolgozása és beindítása a ZMNE-n. A had- és biztonságtechnikai mérnökképzés alapdokumentumainak kidolgozása. Az alapvető környezetvédelmi, sugárvédelmi feladatok megfogalmazásában való részvétel a katonai szektorban.
Az informatikai fejlesztés iránya és a kutatás hasznosulása:
A tárgyi feltételek bővítése a biztonságtechnikai laboratórium, szakkabinet létrehozásával, elsősorban a vagyonvédelmi hardverek beszerzésével. A számítógépes biztonságtechnikai irányító rendszerek alkalmazási lehetőségeinek kutatása és bevezetése az oktatásba. A NATO igények alapján a számítógépes megfelelőség megteremtése a biztonságtechnika terén.
Hazai és külföldi partnerek:
A kutatás a Zrínyi Miklós nemzetvédelmi Egyetemmel együttműködve folyik. A kutatásban az egyetem részéről résztvevők: dr. Kiss Sándor PhD egyetemi docens
Tudományos közlemények:
Simon Ákos:
[1] Környezetvédelem I.II.III.
Tankönyv BJKMF 1999
[2] Katasztrófavédelem. Tankönyv BJKMF 1999
[3] A BJKMF-án folyó biztonságtechnikai, környezetvédelmi, valamint sugárvédelmi oktatás és kutatás feladatai. Bolyai Szemle, 1999. Különszám. 43-59. old.
[4] A honvédség személyi állománya, illetve a radioaktív sugárzó anyagokkal foglalkozásszerűen foglalkozó honvédségi személyek sugárterhelésének ellenőrzési lehetősége. Bolyai Szemle 2000. 2. szám. 139-159. old.
[5] A vegyi- és környezetbiztonsági szakosztály munkájának tapasztalatai és várható feladatai. Bolyai Szemle 2000. 2. szám. 159-174. old.
[6] Vegyivédelmi és Környezetbiztonsági Szakosztály. A tízéves Magyar Hadtudományi Társaság Bp. 2000 MHTT 185-192 old.
[7] Bemutatom a BJKMFK vegyivédelmi- és biztonságtechnikai tanszéket. Nemzetvédelmi Egyetemi Fórum. 2001. 7.szám. 20-21 old.
[8] A környezetvédelem aktuális feladatai a katonai szektorban. Bolyai Szemle 2001. Különszám. 5-17. old.
[9] A vegyi terrorizmus. Bolyai Szemle 2001. 2. szám. 58-72 old.
[10] Lézerfegyverek és a légi ABV felderítés. Jegyzet, BJKMFK 2002.
[11] Az ABV és környezeti veszélyek a béketámogató műveletekben. Bolyai Szemle 2003. 3. szám 110-121.old
Kiss Sándor:
[1] A biztonságtechnikai képzésről. Hadtudomány, IX. évfolyam, 1999. 3-4. szám, 107-112. old.
[2] A biztonságtechnikai mérnöktiszt képzésről. Hadtudomány, X. évfolyam, 2000. 3. szám, 103-106. old.
[3] A biztonságtechnikai mérnökképzés. ZMNE Fórum, V. évfolyam, 2001. 1-2. szám, 16-17. old.
[4] Biztonságtechnika és munkavédelem. ZMNE Fórum, V. évfolyam, 2001. 4. szám, 24-25. old.
[5] A biztonságtechnikai mérnökképzés és a fakultáció. ZMNE Internet: http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/indexlogo.htm „Fiatal kutatók írják”
Kovács Tibor:
[1] Vegyi monitoring és térinformatika, Hadtudomány, 2. szám, 2005., 69-76. oldalak (Társszerző: Kovács Zoltán, Vincze Árpád)
[2] A szcintillációs detektorok jelene és jövője, Hadtudomány, 3. szám, 2005., 77-84. oldalak (Társzerző: Nagy Gábor)
Tudományos előadások:
Simon Ákos:
[1] A környezetvédelem aktuális feladatai a katonai szektorban. Tudományos konferencia a tudomány napján, ZMNE, 2001.
[2] A vegyi terrorizmus. Tudományos konferencia a tudomány napján, ZMNE, 2002
[3] Az ABV és környezeti veszélyek a béketámogató műveletekben. Tudományos konferencia a tudomány napján, ZMNE, 2003
Kiss Sándor (ZMNE):
[1] Biztonságtechnikai mérnökképzés a katonai felsőoktatásban, ZMNE, 2003. SOMOS alapítvány pályázati előadás
Főiskolai/egyetemi előadások:
Simon Ákos:
[1] Környezetvédelem, BMF-BGK Biztonságtechnikai mérnök szak
[2] Veszélyes anyagok kezelése és szállítása, BMF-BGK Biztonságtechnikai mérnök szak
[3] Közlekedés, járművek biztonsága, BMF-BGK Biztonságtechnikai mérnök szak
[4] Polgári védelem, ZMNE Biztonságtechnikai mérnök szak
Kiss Sándor :
[1] Biztonságtudomány, ZMNE Biztonságtechnikai mérnök szak
[2] Környezetvédelem, ZMNE Biztonságtechnikai mérnök szak
[3] Katasztrófavédelem, ZMNE, Biztonságtechnikai mérnök szak
Kovács Tibor:
[1] Biztonságtudomány, ZMNE, Biztonságtechnikai mérnök szak
[2] Sugárvédelem, ZMNE, Biztonságtechnikai mérnök szak
Témavezető: Prof. Dr. Berek Lajos CSc nyá.ezredes
Kutatást folytatja: Dr. Szabó Gyula
Intézmény: ZMNE Katonai Műszaki Doktori Iskola
A harckészség megtartása
érdekében kulcsfontosságú, hogy a katonák fizikai képessége lehetővé tegye
feladataik megoldását. Ennek megfelelően természetes minden olyan törekvés, mely
a honvédségi feladatok megismerésére, az ellátásukhoz szükséges fizikai
képességek meghatározására, a feladatok ellátására alkalmas személyek
kiválasztására és a fizikai erőnlét fenntartására irányulnak. Különösen jelentős
a fizikai kondíció megőrzésének kérdése többek közt azért is, mert a magyar
lakosság általában, így a katonai szolgálatra jelentkező fiatalok is egyre
kedvezőtlenebb erőnléttel rendelkeznek. A fizikai képességmegőrzés fontosságát
indokolja az is, hogy a sorkatonai rendszert kiváltó hivatásos katonaságnál az
életkorral járó fizikai képességcsökkenéssel kell számolni.
Az állomány fizikai képességének biztosítása azonban nem csak a harcképesség
megőrzése szempontjából kritikus, hiszen a szolgálatból adódó fizikai terhelés
békeidőben is sérülésekhez, megbetegedésekhez is vezethet. A túlzott erőkifejtés
vagy az ismétlődő mozdulatok balesetekhez, sérülésékhez vezethetnek, ami
betegállományhoz, súlyosabb esetben a szolgálati alkalmasság elvesztéséhez
vezethet.
A kutatás középpontjában az anyagmozgatásból, illetve az ismétlődő mozdulatokból
eredő fizikai terhelés kockázatainak minőségi és mennyiségi megítélésére
használható módszer kidolgozása áll, elsősorban az 'MSZ EN 1005 Gépek
biztonsága. Az ember fizikai teljesítménye' szabvány alapján, majd ezen módszer
alkalmazhatóságának vizsgálata és igazolása a katonai szolgálatra vonatkoztatva.
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől
hatályos módosítása (54. § (2) bekezdés) kimondja, hogy 'a munkáltató köteles
minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók
egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat'. 'A munkavédelmi
felügyeletek együttes útmutatása a munkahelyi kockázatértékelés végrehajtásához'
veszélyforrások között a 'Fiziológiai, idegrendszeri és pszichés tényezők'
között említi a nehéz testi és a túl intenzív vagy egyhangú munkát. Ennek a
veszélycsoportnak az értékelését a '25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az
elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi
és biztonsági követelményeiről' alapozza meg, a korábban alkalmazott
'Közlekedés- és Postaügyi Miniszter 2/1972 KPM számú rendelete a Közlekedési
Balesetelhárító és Egészségvédő Óvórendszabály IV. Anyagmozgatás, anyagtárolás
című fejezetének kiadásáról' hatálytalanítása után.
A fizikai terhelés hatására kialakuló váz- és izomrendszeri megbetegedések
jelentőségüknél fogva az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi
Ügynökség prioritásai közt szerepelnek. 2009-ben zárult le pl. a 'Tedd könnyebbé
a terhet' kampány, mely a munkából eredő mozgásszervi sérülések megelőzésére
irányította a figyelmet.
A gyakorlatban a fizikai terhelés veszélyeit jellemzően továbbra is a 'nők 20 kg-ot, férfiak 50 kg-ot emelhetnek' megközelítéssel értékelik.
A fizikai terhelés értékelése a polgári életben néhány vállalatnál önálló
tevékenységként, ergonómiai fejlesztési programokban jelenik meg. Ezekben az
értékelésekben meghatározó a testtartás, az erőkifejtés és az ismétlődés
együttes figyelembevétele.
A fizikai igénybevétel értékelésére számos módszer használható, ezek közül
ritkán találkozunk energiaforgalom méréssel, erőméréssel vagy a számítógépes
modellezéssel. A gyakorlatban legtöbbször papír-ceruza alapú értékelőlapokkal,
pl. REBA, RULA, MAC, BRIEF, QEC, JSI, vagy szubjektív kényelmetlenség-fájdalom
megítélő kérdőívekkel dolgoznak. A fenti módszerek részben összhangban vannak a
NIOSH-féle módosított emelési egyenlettel, azaz próbálják egyszerre értékelni a
testtartást, erőkifejtést, ismétlődési gyakoriságot, kiegészítve néhány
környezetre és a teherre vonatkozó paraméterrel.
A kutatás fő célkitűzése annak igazolása, hogy a katonai szolgálatból származó fizikai terhelés értékelése megvalósítható, és a mozgásszervi megbetegedések kockázata számszerűsíthető. A kutatás során több részcélt valósítunk meg: Összegyűjtjük a szolgálatból adódó fizikai megterhelés vizsgálatára alkalmazható módszereket. Szabványokra építve javaslatot dolgozunk ki a hazai gyakorlatban is alkalmazható korszerű vizsgálati módszerre, Meghatározzuk a módszer alkalmazhatósági feltételeit, Meghatározzuk a javasolt módszer előnyeit és hátrányait.
A kutatási eredmények meg fogják teremteni a Magyar Honvédségnél a fizikai terhelés és igénybevétel csökkentésének egy új eszközét. Igazolni fogják ezen tevékenység létjogosultságát és megalapozzák a jogszabályi környezet olyan módosítását, mellyel kötelezően beépül a gyakorlatba az egészségmegóvásnak ez a módja. Ezzel közvetetten javul a katonai hivatás vonzereje, javul a katonák életminősége, emelkedik a fizikai harcképesség.
A megújuló energia termelésének gépészmérnöki és biztonságtechnikai kérdései
Témavezető neve: Dr. Legeza László
Vezető kutatók: Dr. Horváth Miklós, Bakosné Diószegi Mónika
A kutatás időtartama: 2005-től folyamatosan
Kulcsszavak: megújuló energia, biomassza, biogáz, biodízel, hamu, tüzeléstechnika, biztonságtechnika
A kutatási tevékenység és célkitűzései:
A közelmúltban az energiaellátás és - felhasználás problémája a biztonság kérdéskörének, így a nemzetközi biztonsági tanulmányok tárgykörének is egyik kulcskérdésévé vált. A biztonság fogalma kibővül az „energiabiztonsággal” és az ezzel szorosan összefüggő klímabiztonsággal. Magyarország azon országok közé tartozik, melyek nagy energia-felhasználók, miközben szénhidrogén kincsekben szegények. Ezért a megújuló energia alkalmazása kiemelt országos program, mely európai szinten is előírt feladat. Hazánk számára a megújuló energiát javarészt a helyben található szerves alapanyagok biztosíthatnák, a mezőgazdaságból és állattenyésztésből visszamaradó „hulladék” ésszerű felhasználása lehet energiabiztonságunk záloga. Annak ellenére, hogy Magyarország jelentős biomassza nyersanyaggal rendelkezik a megújuló energia előállításában és felhasználásában, az Európai Unióban „sereghajtó”. Vállalások kötelezik hazánkat, hogy javítson e helyzeten. Elkerülhetetlen, sőt a legfontosabb feladatok közé tartozik a megújuló energia előállításának kutatása és oktatása a műszaki felsőoktatási intézményekben.
Munkatársainkkal felkutattuk, hogy a biomassza energetikai hasznosításának komplex folyamatában melyek azok a legfontosabb technológiai, műszaki tényezők, amelyek a biomassza alapú energiatermelés elterjedését még gátolják, és amelyek fejlesztési, innovációs tevékenységgel kiküszöbölhetők. Ezek megoldására szerveződött kutatócsoportunk.
KUTATÁSI-FEJLESZTÉSI PROGRAM
1. Biomassza nyersanyagok előkészítése tüzelésre
A fejlesztés célja gazdaságos technológia kidolgozása a kukoricaszár -csuhé és -csutka égetésével történő energianyerésre. A kukoricaszárra jellemző magas nedvességtartalom csökkentése szárítással, majd közvetlen tüzelésre alkalmas őrlemény, pellet vagy brikett előállítása. A technológia jellemzője, hogy a szárítás hőigényének biztosítására maga a szárított kukoricaszár vagy csutka égetéséből keletkező hő, illetőleg egyéb hulladékhő szolgál.
2. Biomasszák tüzelése
2.1. Pirolízises égetés
A fejlesztés célja az alábbi feladatok megoldása, illetve alkalmazása biomasszára: – Gabonaszalma és kukoricaszár eltüzelése pirolízis berendezések alkalmazásával. – Az adagolás módjának (a szalma tömörítés módja, tömörített darabok nagysága) meghatározása, az adagolás sebességének beállítása. – A pirolízis sebességének automatizálása, visszacsatolási paraméterek meghatározása. – A pirolízis gáz tisztítása. – A pirolízis gáz eltüzelése gázmotorban. – A pirolízis gáz eltüzelése gázturbinában. – A gázmotorok vagy a gázturbina kipufogógázának hasznosítása hőhasznosító kazánban gőzturbina hajtására alkalmas gőz előállítása céljából. – A hőhasznosító kazán kétlépcsős póttüzelésének megoldása a pirolízis gáz valamint a pirolízis során keletkezett karbonban feldúsult szilárd részek felhasználásával. – A hőhasznosító kazán üzemének automatizálási kérdései, különös tekintettel a károsanyag kibocsátásra és a szükséges gőzparaméterek biztosítására. – Az emisszió szabványok által előírt kereteken belül történő tartása módjának meghatározása. – A szükséges, vásárlandó know-how-k és licenszek meghatározása, kiválasztása.
2.2. Pirolízis termékek szilárd, folyadék és gázfázisának energetikai hasznosítása
A pirolízis gáz szinte minden alkotó eleme hasznosul az éghető gázból villamos energia előállítása történik, kombinált ciklusú erőműben, mely körülbelül 56-57%-os villamos hatásfokot eredményez. A karbonban feldúsult szilárd részek „szalma szén” ugyanebben az erőműben hasznosulnak, mint a kombinált ciklus 2. lépcsője (gőzciklus). A különféle kémiai anyagok, mint melléktermékei, a vegyipar alapanyagaiként hasznosulnak.
2.3. Pirolízis termékek égetésekor keletkező hamu olvadáspontjának növelése
A fejlesztés célja biomassza alapú őrlemény, pellet vagy brikett égetése során keletkező hamu tűztérre olvadásának, lerakódásának megakadályozására szolgáló technológiák kidolgozása. Ezáltal lehetőség nyílik az őrlemény, pellet vagy brikett eltüzelésére a meglévő tüzelőberendezésekkel vagy azok minimális átalakításával. A technológia jellemzője, hogy a tüzelőanyagot vagy adalékkal keverve hamujának olvadáspontját megemeljük, vagy speciális módon égetve elkerüljük lerakódását. A biomassza energetikai célú hasznosítása, vagyis a mezőgazdasági termékek ipari nyersanyaggá alakítása vagy éppen takarmány célú hasznosítása után/mellett visszamaradt éghető anyagok erőművi tüzelése régi célkitűzés, amely azonban teljes egészében ma sem megoldott. Jelen projekt keretein belül a bioetanol gyártás és kapcsolt projektek energetikai mérlegének javítása céljából a kutatás egyik legfontosabb fejlesztési feladata az égetés mikéntjének meghatározása. Mindemellett, a jelen projekt keretein belül vizsgálni kívánjuk a lehető legmagasabb hőmérsékletű égetést olyan adalékok alkalmazásával, amelyek egyrészt a sósav emissziót csökkentik, másrészt a gyakran tapasztalt hamuolvadás problémáját is kiküszöbölik. Az energetika célokat szolgáló intenzív növénytermesztésben gyorsan fejlődő, emiatt nagy sebességű anyagcserével rendelkező növények termelése a cél. Ezek a növények nagy mennyiségben hasznosítanak foszfort és egyéb ásványi nyersanyagokat a talajból és ezek az anyagok az égetés hamujában megjelennek és a magas alkáli és foszfortartalmú növények égetésekor (pl. energiafű) képződő hamu megolvad, és ráüvegesedik a kazán rostélyaira, ezáltal műszaki problémát okoz. Elővizsgálataink szerint ennek egyik oka a helyi túlhevülés, így a direkt égetéshez a növényi részeket formázzuk és a fejlesztési munka egyik tárgya a formázott növényi részek, pelletek alakjának, tömörségének és levegő/részecske arányának hatásának a vizsgálata a növényi részek hamujának megolvadásában. Jelen fejlesztés keretein belül keressük ezen adalékanyagokat, illetve meg kell határozzuk a felhasznált mennyiségüket és felhasználásuk módját, formáját, Ezen adalékanyagoknak egyszerűnek, olcsónak, korlátlanul hozzáférhetőnek, környezetbarátnak kell lennie, és nem befolyásolhatja jelentősen a fajlagos energiatartalmat, ugyanakkor hatékonyan meg kell akadályoznia az üvegképződést.
3. A hamu visszajuttatása termőhelyre, ökotrágya fejlesztése és előállítása
A fejlesztés célja a biomassza alapú őrlemény, pellet vagy brikett égetése során keletkező hamu ökotrágyává alakítására komplett termőhelyi reciklizálására szolgáló technológiák kidolgozása. A biomassza alapú őrlemény, pellet vagy brikett eltüzelésékor a meglévő tüzelőberendezésekkel nagy mennyiségű alacsony olvadáspontú és nagy foszfortartalmú és a talajból származó mikroelemeket tartalmazó hamu keletkezik. A hamu nagy mennyiségben lúgos kémhatása miatt nem juttatható vissza a termőhelyre. A módszer egy speciális műtrágyaoldatok és más adalékok elnyeletésére is alkalmas ökotrágyát ad, a termőhelyen kívül más mezőgazdasági területek műtrágya illetve mikroelem utánpótlásának biztosítására. A biomassza elégetésekor keletkező hamu termőhelyre visszajuttatása és az intenzív növénytermesztési periódusban az elvont talajerő visszapótlása elengedhetetlen és az egyik kulcskérdés az energetikai célú mezőgazdasági termelés folyamatosságának biztosítása érdekében. A biomassza ipari vagy takarmány célú feldolgozásának gazdaságosságát is nagymértékbe növeli a keletkezett hulladékok energetikai célú eltüzelése A a fatüzelésű erőművek hamujának kezelésére szolgáló módszer kidolgozására beadott pályázatunkban leírtakhoz hasonló módszer kidolgozását tervezzük, amelyben a már korábban elvégzett előzetes kísérletek illetve adott esetben a fent említet projekt elnyerése esetén kapott eredményeket is felhasználva kívánjuk a jelen problémát megoldani. Mivel a tüzelésre szánt illetve egyéb célra hasznosított növények tápanyagfelvételei és ezzel együtt a belőlük keletkező hamu összetétele és tulajdonságai nagyon különbözőek lehetnek. Ezeket célszerűen ugyanazon növényfajta termesztésére szánt terület talajerő visszapótlására tudjuk használni lévén összetétele egyezik a növényfajta tápanyagigényével, az illékony (nitrogénvegyületek kivételével). Ezek visszapótlása, vagyis a nitrogénműtrágyázás a szokásos módszer helyett a jelen módszerrel kombinálva történhet az alábbiak szerint. A kapott habosított granulátumok nagy pórustérfogata miatt jelentős mennyiségű folyadék felszívására képesek, így kézenfekvő megoldásnak tűnik, hogy akár szerves akár szervetlen műtrágyakomponenseket felitatása ezekkel a granulátummal, mivel így nemcsak a hamuban levő ásványi anyagtartalom hanem a bevinni kívánt pl. nitrogéntartalom is egy lépésben juttatható a művelési területre. Nemcsak a nitrogén, hanem pl. a kukorica kultúrák esetében a terméshozamot nagymértékben növelő cink mint nyomelem is visszajutatható. A cinkes műtrágyák előállítása a hagyományos nitrogén műtrágyagyártási folyamatokkal, amelyek olvadékgranuláláson alapulnak, az olvadék fém-oxid katalizálta robbanásveszélyessége miatt nem kivitelezhető, így a kerülő utakon előállított cinkes nitrogénműtrágyák rendkívül drágák és a jelen gazdasági helyzetben nem megfizethetőek. A porózus testekbe zárt nitrogén műtrágyák, mint lassított hatóanyag leadású műtrágyák már ismertek jelen kutatás eredménye kettős lenne, egyrészt a porózus test eleve trágyaként szolgáló anyagból – hamuból történő előállítása – másrészt, ennek tulajdonságait kihasználva egy hatékony de egyéb hagyományos úton nem kijuttatható műtrágyák, pl. cink-tetraamminsók alkalmazásának bevezetése a célnövény kultúrákban. Mivel a hordozóanyag, a granulátum alkotó hamu, maga is trágyakomponens, nem lép fel az a hátrány, ami eddig minden lassított hatóanyag leadású hordozós műtrágyánál fellépett, hogy a hordozó hígítja a hasznos komponenstartalmat, és műtrágya tonnánként kevesebb hasznos trágyakomponenst tartalmaz, mint egyébként.
4. Technológia fejlesztés energianövény termesztéséhez és biogáz fejlesztéshez
A biogáz az egyik legnagyobb lehetőségekkel rendelkező megújuló energiaforrás. A szerves anyagokban lekötött szén elgázosodási folyamata alatt a lehető legnagyobb metántartalom kialakulása a cél. Ennek érdekében a reaktorban lezajló kémiai hatásokat kell megvizsgálni. A gáz főként baktériumok aktivitása során keletkezik, habár néhány gomba illetve alacsonyabb rendű állati szervezet is részt vesz az anyagok lebontásában. A mikrobák szaporodása és a biogáz képződés időigénye nagy, lassan, több hét alatt megy végbe. A bomlási folyamat üteme minden egyes anyagnál más és más. Míg az állati eredetű anyagoké csupán 8-20 nap, a cellulóz alapú anyagok lebomlási ideje nagyon hosszú: 40-50 nap. A gáztermelés is hasonlóan alakul, a folyamat időtartamával megegyezően. A gyorsan lebomló anyag arányos idő alatt nagyobb mennyiségű gázt termel. Nagyon fontos tehát, hogy a hulladékokat összeválogatása, hiszen a kiegyensúlyozott gáztermelés csak több komponensű biomasszával biztosítható. A növényi biomassza az élő növényi és növényi eredetű szerves anyag tömegegységben kifejezett mennyisége. Ebből adódik, hogy a biomassza termeléséhez leginkább olyan növény alkalmas, amely igen gyorsan nő és sejtfal anyagai között az energiában gazdag lignocellulóz prominensen megjelenik. A megkötött kémiai energia jelentős részét a növény ebben a sejtfalban, elsősorban lignocellulóz formájában raktározza. Mezőgazdaságunkban számottevő a hasznosítatlan, nagy százalékban cellulózt tartalmazó (búzaszalma, kukorica… stb.) szerves hulladék mennyisége. Előkezelések nélkül a cellulóz enzimes bonthatósága az ellenálló lignocellulóz struktúra miatt igen alacsony, mert a fermentációban résztvevő mikroorganizmusok számára kevéssé bontható. Ezért fontos a lignocellulózok komplex struktúrájának megbontása és a poliszacharidok hozzáférhetővé tétele.
A biogáz fejlesztés technológiájának végterméke a biogáz, melyből elektromos áram, hőenergia nyerhető miközben az alábbi környezetvédelmi feladatokat is megoldja: - Ipari területek rekultivációja (melyre jellemző az erős kiporzás, természetidegen jelenlét) - Szennyvíziszap, más magas tápanyag tartalmú hulladékok korszerű hasznosítása - Magas biogáz kihozatalú energianövény termesztés - Biogáz üzem, bioetanol üzem hulladékának hasznosítása - Munkahelyteremtés - Vidéki lakosság megtartó funkció - Társadalmi kohézió erősítése - A háztartásokban jelenleg felhasznált költséges energia helyettesítése - Energiafüggőség csökkentése regionális és országos szinten is
Kutatási célunk:
- a cellulózbontási lehetőségek, és azok technológiai hátterének, vizsgálata, esetleges fejlesztése az eredményesség és a széleskörű alkalmazhatóság szem előtt tartása mellett,
- a lignocellulózok komplex struktúrájának megbontását és a poliszacharidok hozzáférhetővé tételét követően a biogáz hozam esetleges növekedésének elemzése
- a nyerhető biogáz optimális felhasználásának vizsgálata mind a gázmotorban történő elégetés, mind az esetleges földgáz rendszerbe való betáplálás lehetőségeit figyelembe véve
- célkitűzéseink közé tartozik továbbá egy új kialakítású fermentációs tartály – berendezés – létrehozása, aminek alkalmazásával igazolható a hatékonyabb metánképződés.
Hazai és külföldi partnerek:
A kutatás az MTA Kémiai Kutatóközpont főmunkatársa, Kótai László PhD. vegyészmérnök bevonásával történik. A biogáz kutatás a Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar docense, Dr. Csóka Levente szakmai támogatásával történik. Segítségünkre van Egyetemünk volt hallgatója, Galambos Árpád is, aki a témában elismert, számos tanulmány, cikk írója és az első biomassza alapú erőmű egyik tervezője és vezetője, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát nyugállományú fejlesztési főmérnöke. A kutatásokat több hazai cég szoros együttműködésével végezzük, mely cégek az elért ipari eredményeket közvetlenül valósítják meg.
Publikációk (GBI)
1.) Tudományos közlemények:
[1] Legeza L. és munkatársai: Kukorica csutka és csuhé, valamint gabonaszalma, mint mezőgazdasági melléktermékek hasznosítása. Megbízó: Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Budapest, 2005.
[2] Legeza L. és munkatársai: Megvalósíthatósági tanulmány a kukoricaszár, mint nagy nedvességtartalmú növényi tüzelőanyag erőművi felhasználására. Megbízó: BHD Hőerőmű Zrt. Budapest, 2008.
[3] Bakosné D, M.: Energiabiztonság - növelés lehetőségének vizsgálata lágyszárú mezőgazdasági hulladék vizsgálatával, GÉP, 2008. 09.01. LIX. Évfolyam, pp.:3-7.
[4] Bakosné D, M.: Hazai energiabiztonság növelésének lehetőségei, Hadmérnök IV. Évfolyam 2. szám - 2009. június, pp.: 5-18
[5] Bakosné D, M., Solymosi, J.: Növénytermesztési és állattenyésztési „vegyes” gazdaságok hulladékainak energetikai hasznosítása, Hadmérnök V. Évfolyam 3. szám 2010 szeptember, pp.: 24-37
[6] Bakosné D, M.: A biogáz szerepe a hazai energia-biztonságban, A Magyar Tudomány Ünnepe, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11. CD kiadvány
2.) Tudományos előadások:
[1] Legeza László: A kukoricaszár, mint biomassza, hőerőművi felhasználásának lehetőségei. XVII. Nemzetközi Gépészeti Találkozó – OGÉT 2009. Gyergyószentmiklós, 2009. április 23–26.
[2] Legeza László: Hamuból műtrágya. XVIII. Nemzetközi Gépészeti Találkozó – OGÉT 2010. Nagybánya, 2010. április 22–25.
[3] Legeza László: Biomassza-tűzterek méretezése. XIX. Nemzetközi Gépészeti Találkozó – OGÉT 2011. Csíksomlyó, 2011. április 28–május 1.
[4] Horváth M., Bakosné D.M.: Kavitációs mező előállítása szonokémiai reakciókhoz - XIX. Nemzetközi Gépészeti Találkozó – OGÉT 2011. Csíksomlyó, 2011. április 28–május 1.
A BIOMETRIKUS ESZKÖZÖK ALKALMAZHATÓSÁGA BELÉPÉSI PONTOKNÁL TÖMEGTARTÓZKODÁSÚ ÉPÜLETEKBEN
Témavezető neve: Dr. habil. Kovács Tibor egyetemi docens, CSc / PhD
Vezető kutató(k): Dr. Hanka László, egyetemi adjunktus, PhD
A kutatás időtartama: 2007-től folyamatosan
Kulcsszavak: biztonságtechnika, tűzvédelem, Havaria-esemény, tömegtartózkodású épületek, menekülési útvonal, menekülési időtartam, realtime adatok, optimális kiürítés
A kutatási tevékenység és célkitűzései:
A biometriai azonosítást az egész világon alkalmazzák bankokban, pénzkiadó
automatáknál, repülőtereken, hatóságoknál. Az azonosítási módszer egy
mintaillesztő algoritmuson alapul. A rendszer az előzőleg adatbázisban rögzített
mintát az egyén be- vagy kilépésekor összehasonlítja aktuális adattal, vagyis
felismeri azt. A megbízhatóságot ezek az ún. nem átadható adatok jelentik,
amelyeket sem elveszíteni, sem ellopni, sem átadni nem lehet, mint egy PIN
kódot, vagy beléptető kártyát. Az adatbázisban vagy a kártyán eltárolt
mintasablon személyes adatnak minősül, tehát adatvédelem alatt áll. Az
azonosítás sebessége az eszközök fejlődésével együtt egyre rövidül, a jelenleg
korszerűnek számító berendezések kevesebb, mint 1 s alatt elvégzik a
beléptetést. Nagy forgalmú beléptető pontokon azonban fennakadást okozhat,
hiszen, ha egy rövid időre is, de meg kell állni a személynek, amíg az olvasó
dolgozik, ráadásul az eszközöket maximális kapacitásuk közelében alkalmazva
(több ezer felhasználó) azok működési sebessége jelentősen lelassul, sőt a
rendszer össze is omolhat. Tevékenységünk arra irányul, hogy az egyes
biometrikus eszközök tárhelyét teljesen feltöltve (legalább 99 %) valósághű
mintákkal vizsgáljuk azok működési viszonyait (milyen korrelációban vannak a
realtime eredmények a gyári műszaki adatokkal).
Eddigi eredmények:
Feldolgozásra került a terület szakirodalma, az eredményeket nemzetközi
szimpóziumokon, illetőleg az azokhoz kapcsolódó kiadványokban is ismertettünk.
Az informatikai fejlesztés iránya és a kutatás
hasznosulása:
Megállapítható lesz az adott készülék alkalmazás-orientált felhasználhatósága
(melyik eszközt hol és mire lehetséges alkalmazni).
Hazai együttműködők és partnerek:
Őszi Arnold (PhD aspiráns, Óbudai Egyetem), Otti Csaba (ügyvezető, Login Autonóm
Kft.).
Tudományos közlemények:
Pehatsek F., Kovács T.: A beléptetési pont eszköz-, és rendszertelepítésének gyakorlata (Practice of instruments and system installation of access control points), Tavaszi Nemzetközi Biztonságtechnikai Szimpózium 2011, Hungary, Budapest, Óbudai Egyetem, 2011. április 14., CD ISBN 978-615-5018-11-4
Őszi A.: A biometria-alapú munkaidő nyilvántartás elmélete és gyakorlata, Hadmérnök, VI. évf., 1. szám, 2011. március, 90-95. oldalak
Hanka L.: An efficient quadratic programming optimization method for deconvolution of gammaray spectra, AARMS, Vol. 9. issue 1., 2010, pp. 47-66
Otti Cs.: Termelő cégeknél használt kézgeometria azonosítóval megvalósított munkaidő elszámoló rendszerek gyakorlati tapasztalatai és megtérülés-számítása, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11., CD ISBN 978-615-5018-10-7 Otti Cs.: Integrált munkaidő nyilvántartó rendszerek a gyakorlatban, Nemzetközi Gé-pész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2009. november 9-11., CD ISBN 978-963-7154-99-7
Kovács T.: Biometria – a hallgatók felkészítése a jövő azonosítási technikájára, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2008. november 14., CD ISBN 978-963-7154-68-3
Kovács T.: A biometrikus azonosítás alkalmazhatósága napjainkban, Nemzetközi Gépész és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. november 14., CD ISBN 978-963-7154-68-3
Tudományos előadások: Pehatsek F., Kovács T.: A beléptetési pont eszköz-, és rendszertelepítésének gyakorlata (Practice of instruments and system installation of access control points), Tavaszi Nemzetközi Biztonságtechnikai Szimpózium 2011, Hungary, Budapest, Óbudai Egyetem, 2011. április 14.
Otti Cs.: Termelő cégeknél használt kézgeometria azonosítóval megvalósított munkaidő elszámoló rendszerek gyakorlati tapasztalatai és megtérülés-számítása, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11.
Otti Cs.: Integrált munkaidő nyilvántartó rendszerek a gyakorlatban, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2009. november 9-11.
Kovács T.: Biometria – a hallgatók felkészítése a jövő azonosítási technikájára, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2008. november 14.
Kovács T.: A biometrikus azonosítás alkalmazhatósága napjainkban, Nemzetközi Gépész és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. november 14.
A VESZÉLYHELYZETI VISELKEDÉS TECHNIKAI MEGKÖZELÍTÉSE
Témavezető neve: Dr. habil. Kovács Tibor egyetemi docens, CSc / PhD
Vezető kutató: Dr. Hanka László, egyetemi adjunktus, PhD
A kutatás időtartama: 2009-től folyamatosan
Kulcsszavak: biztonságtechnika, tűzvédelem, Havaria-esemény, tömegtartózkodású épületek, menekülési útvonal, menekülési időtartam, realtime adatok, optimális kiürítés
A kutatási tevékenység és célkitűzései:
Az egyes, elsősorban tömegtartózkodásra szolgáló (legalább 300 fő egyidejű
jelenléte) helyiségek, épületek optimalizált kiürítésének (pl. tűzeset vagy
egyéb Havaria esemény miatt) számítógépes modellezése építészeti tervezés
szintjén - létező szoftverek segítségével (mintegy 20-25 van jelenleg
használatban) - elvégezhető feladat. A különböző modellek figyelembe veszik
többek között az adott helyszínen a személyek számát, vállszélességét, haladási
sebességét, az optikai sűrűséget (füst) és ezek alapján tervezik meg a menekülés
lehetséges útvonalait, időtartamát. Bármennyire is használható azonban egy
modell, többé-kevésbé csak közelíti az aktuális helyzetet. Az elmúlt évek
tragikus, tömegtartózkodásra szolgáló épületekben bekövetkezett bal-esetei
rámutattak arra, hogy szükséges lenne egy realtime adatokon alapuló, az
optimális kiürítést irányító elektronikai-informatikai rendszer létrehozása – a
projekt ennek megvalósítását célozza.
Eddigi eredmények:
Feldolgozásra került a terület szakirodalma, az
eredményeket nemzetközi szimpóziumokon, illetőleg az azokhoz kapcsolódó
kiadványokban is ismertettünk.
Az informatikai fejlesztés iránya és a kutatás
hasznosulása:
Meg kell találni azokat az eszközöket, amikkel
megállapítható az adott tömegtartózkodású helyen az adott tömeg eloszlása
(figyelembe véve a személyiségi jogokat). A már meglévő alapokon olyan
matematikai modelleket (szoftvereket) fejleszteni, amik realtime (havaria
bekövetkezési pillanati) adatokból dolgoznak. Az előzőek alapján
multifunkcionális, a tömegtartózkodású helyen az optimális kimenekülést segítő
tájékoztató rendszer kifejlesztése. Végeredményben csökkenek a tömeg nem
optimális irányba történő távozásából származó veszteségek, sérülések. Hazai és
külföldi partnerek: A kutatás a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai
Műszaki Doktori Iskolájával együttműködésben folyik.
A kutatásban az Egyetemről részt vesz:
Veres György, PhD aspiráns. További partnerek: Tóth Levente (TVT ZRt, szakmai
igazgató), Szűcs Gábor (Robert Bosch KFT, CCTV termékmenedzser).
Tudományos
közlemények:
Veres Gy., Kovács T.: A kiürítés számítógépes modellezése (Computer aided
modeling of evacuation), Tavaszi Nemzetközi Biztonságtechnikai Szimpózium 2011,
Hungary, Budapest, Óbudai Egyetem, 2011. április 14., CD ISBN 978-615-5018-11-4
Kovács T., Veres Gy.,: Az elme lehetséges reakciói tűzesetek során, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. nov-ember 10-11., CD ISBN 978-615-5018-10-7
Horváth T., Kovács T.: Zsetonok és IP kamerák - a játéktermek biztonságtechnikájának egyes kérdései, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szim-pózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11., CD ISBN 978-615-5018-10-7
Hanka L.: An efficient quadratic programming optimization method for deconvolution of gammaray spectra, AARMS, Vol. 9. issue 1., 2010, pp. 47-66
Veres Gy., Kovács T.: A tűzgátló ajtók történelmi fejlődése, „Defence Technology 2010”, VIth International Symposium on Defence Technology”, Budapest, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, 2010. május 6-7., CD ISBN 978-22-5458-11-7
Kovács T., Veres Gy.: Tömegtartózkodású épületek optimalizált kiürítése, „Új kihívások a katonai tudományok területén 2009”, VI. Nemzetközi Konferencia a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, 2009. november 18-19., CD ISBN 978-81-6655-17-7
Veres, Gy., Kovács T.: Nagy forgalmú épületek kiürítésének mérnöki megközelítése, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Műszaki Főiskola, 2009. november 9-11., CD ISBN 978-963-7154-99-7
Tudományos előadások: Veres Gy., Kovács T.: A kiürítés számítógépes modellezése (Computer aided modeling of evacuation), Tavaszi Nemzetközi Biztonságtechnikai Szimpózium 2011 , Hungary, Budapest, Óbudai Egyetem, 2011. április 14.
Kovács T., Veres Gy.,: Az elme lehetséges reakciói tűzesetek során, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11.
Horváth T., Kovács T.: Zsetonok és IP kamerák - a játéktermek biztonságtechnikájának egyes kérdései, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Óbudai Egyetem, 2010. november 10-11.
Kovács T., Veres Gy.: Tömegtartózkodású épületek optimalizált kiürítése, „Új kihívások a katonai tudományok területén 2009”, VI. Nemzetközi Konferencia a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, 2009. november 18-19.
Veres, Gy., Kovács T.: Nagy forgalmú épületek kiürítésének mérnöki megközelítése, Nemzetközi Gépész, Mechatronikai és Biztonságtechnikai Szimpózium, Budapesti Mű-szaki Főiskola, 2009. november 9-11.