Kutatási irányok:
Fizikai munkavégzésből adódó terhelés értékelési és
csökkentési lehetőségei
Termékhasználat (Usability) értékelés
Pszichés terhelés
Szakképzési tevékenység
Fizikai munkavégzésből adódó terhelés értékelési és
csökkentési lehetőségei
A folyamatos erőfeszítések ellenére jelenleg is kimagasló a munkához kacsolódó
halmozódó mozgásszervi sérülések, megbetegedések aránya. A kedvezőtlen
körülmények között végzett, kellemetlen testtartással, nagy ismétlődési számmal
járó erőkifejtés egyaránt megjelenik a kézi anyagmozgatási, az összeszerelés és
számítógépes munkavégzésben. A terhelés-igénybevétel értékelésére szolgáló
módszerek nemzetközi szinten már rendelkezésre állnak, azonban a hazai
gyakorlatban még jellemzően a régi szemléletű, '20 kg nőknél, 50 kg férfiaknál'
megközelítés él.
A kutatási irány célja
- a terhelés-igénybevétel értékelésére alkalmazható módszerek
adaptálása és fejlesztése,
- műszeres mérési lehetőség megvalósítása,
- műszaki megoldások kidolgozása a terhelés csökkentésére,
- a kidolgozott megoldások alkalmasságának vizsgálata.
Az alkalmazott kutatás részeként laboratórium kijelölt munkahelyek ergonómiai - munkabiztonsági értékelését is elkészíti. Szükség esetén az Intézetben gépészeti megoldásokat dolgozunk ki, és lehetőség van a prototípusok elkészítésére és tesztelésére is.
Önálló témaként egy olyan moduláris munkaállomás fejlesztése indul, melynél az elemek kialakítása olyan munkahelyek összeállítását teszi lehetővé, melynél az alkatrészek elrendezése fokozottan illeszkedik az ott dolgozók testi adottságaihoz. Ennél a kutatási iránynál elsősorban anyagmozgatáshoz illetve munkahelyek kialakításához kötődő alkalmazott kutatási témákra számítunk.
Termékhasználat (Usability) értékelés
A termékfejlesztés és eszközbeszerzés során egyaránt alapvető az adott termék
ergonómiai minőségének meghatározása. Annak azonosítása, hogy a termék egyes
életciklusában (gyártás, használat, karbantartás, szétszerelés stb.) az érintett
személyek (felhasználók, dolgozók) számára a termék mely jellemzői fontosak, és
ezen jellemzők milyen szintet képviselnek. A gyakorlatban sokszor ezeket az
értékeléseket néhány szakértő maga elkészíti, vagy kiválasztottak egyedi vagy
csoportos megkérdezésére alapozva határozzák meg, annak ellenére, hogy
megalapozottabb értékeléshez is lehetőség nyílna a rendelkezésre álló módszertan
felhasználásával. A termékhasználati értékelésnél kijelölt feladatsor
végrehajtása köré épül a vizsgálat, és különböző objektív és szubjektív mutatók
alapján történik az ergonómiai minőség meghatározása.
A kutatási irány célja:
-kijelölt termékcsoportok ergonómiai minőségi kritériumainak meghatározása,
- a munkabiztonságot veszélyeztető tényezők azonosítása,
- összehasonlító elemzések készítése azonos kategóriájú termékek közt, legjobb
változat kiválasztása,
- termékfejlesztés során a különböző termékkoncepciók, modellek összehasonlító
értékelése,
- termékfejlesztés során a fejlesztés eredményességének ellenőrzése a
használhatósági követelményeknek való megfelelés alapján.
A felszerelés lehetővé teszi a vizsgálatok elvégzését laboratóriumi és terepkörülmények közt egyaránt. Vizsgálatba vonhatók pl. munkaeszközök, háztartási cikkek, biztonságtechnikai és távközlési eszközök, gyógyászati és orvostechnikai eszközök.
Ennél az iránynál az alkalmazott kutatás elsősorban nagyszámú, a termelékenységet jelentősen befolyásoló eszköz kiválasztási módszerénél és kiválasztásánál, illetve kezelhetőségre kihegyezett termékek fejlesztésénél jelenik meg.
Pszichés terhelés
A munkahelyen a szellemi igénybevétel optimumtól eltérő mértéke mellett számolni
kell a dolgozók fizikai, mentális és érzelmi reakcióival, csakúgy, mint a
vállalati-szervezeti következményekkel is. Az optimális izgalmi állapot elérése,
azaz a negatív hatások megelőzése érdekében elkerülhetetlen a stresszorok (pl.
rossz vezetés, bizonytalan munkahely, túlterhelés, rossz-hiányos kommunikáció,
rövid határidők, nem reális elvárások, alacsony bérek, bizonytalanság a
feladatokat és a felelősségeket illetően, pszicho-terror, zaklatás, erőszak,
kedvezőtlen munkakörülmények, balesetveszély stb.) leküzdésére mozgósítható
vállalati és dolgozói megküzdési képességek és erőforrások azonosítása.
A kutatási irány célja:
- a munkahelyi pszichés terhelés mérésére alkalmas módszerek adaptálása,
- az optimális munkahelyi pszichés igénybevétel eléréséhez intézkedések
kidolgozása,
- megoldások kidolgozása az emberi hibázás megakadályozására,
- összehasonlító adatbázis kialakítása a kockázati szintek standardizálásához.
Ennél az iránynál az alkalmazott kutatás elsősorban a pszichoszociális kockázattal erősen terhelt szervezetek javítására irányul. Számítunk hasonló profilú munkáltatók jelentkezésére, melyeknél összemérhetővé válnak a kockázati értékek.
Szakképzési tevékenység
A főiskolai és szakképzési tevékenység magas színvonalú ellátása érekében a
laboratóriumot olyan eszközökkel szereljük fel, melyek a gyakorlati képzést is
lehetővé teszik:
- alapvető antropocentrikusai és bio-mechanikai mérések,
- környezeti mérések,
- villamos biztonságtechnikai mérések.
Hosszú távon olyan képzések, továbbképzések szervezését tervezzük, melyek a
munkabiztonsági, higiéniai és foglakozás-egészségügyi szakemberek számára a
mindennapi gyakorlatban nélkülözhetetlen, ám jelenleg a képzésekben nem szereplő
ismereteket, készségeket nyújtanak, pl.
- kommunikációs és vezetői készségek,
- integrált irányítási rendszerek építése és működtetése,
- irodai munkahelyek biztonsága,
- munkahelyi fejlesztő programok vezetése,
- munkahelyi kommunikáció,
- felnőttképzés alapjai,
- méréstechnika alapjai,
- esemény-elemzési módszerek,
- biztonsági kultúra fejlesztése.